2012. január 5., csütörtök

A gömbec(gömböc)

Mivel többen is kérdeztétek, hogy mi is az a gömbec, édesanyámtól pontosan megkérdeztem, hogy hogyan is készül, hiszen látni láttam minden egyes disznóvágáskor, de azért a pontos összetevőit nem tudtam. Ezért el is határoztam, hogy a blogomon lassanként közzéteszem az erdélyi disznóvágás részleteit, hogy milyen ételek, termékek készülnek olyankor. Teszem mindezt magamért is, hogy megmaradjon leírva, és azért, hogy ti is lássátok.
Tehát a gömbecet is disznóvágáskor készítjük, általában azok az asszonyok akik nem írtóznak a vértől, nálunk az idén nagynéném és édesanyám készítették, a disznó gyomrát pedig, amibe töltjük nagymamám pucolta meg, készítette elő.



Hozzávalók:
  • a disznó vére(ami már megalvadt)
  • véresebb húsdarabok
  • főtt rizs
  • csombortliszt
  • őrölt szegfűbors
  • őrölt szegfűszeg
  • bors
  • a megtisztított disznógyomor, amibe töltjük.
Elkészítés:
Először is a disznó gyomrát ki kell fordítani, jó forró vízzel megmosni, és durva só segítségével a belső réteget lehántani, ismét jól megmosni, s aztán visszafordítani.
A gömböcbe olyan húsdarabok kerülnek amelyek esetleg véresebbek maradtak, pl. a nyakánál, ahol megszúrták, stb. Ezeket a húsokat apró kockákra vágjuk, majd összekeverjük a már megalvadt vérrel, a főtt rizzsel és a fűszerekkel. A legfontosabb fűszer a csombortliszt, ebből kell több bele, ez adja meg a jó ízét, a többiből kevesebbet teszünk. A hozzávalók összekeverése, nálunk legalábbis, csak szemre megy, mert senki sem hajlandó nyersen megkóstólni a gömbecet.
Amikor a véres töltelék elkészül beletöltjük a kimosott disznógyomorba, a gyomor száját pedig nagytűvel és vastagabb cérnával összevarjuk. A kész gömbecet vastag fonallal derékban átkötjük, és forró vízben, lassú tüzön megfőzzük, egészen addig, amíg tűt szúrva bele, nem jön véres lé ki belőle.
Ezután van olyan család aki meg is füstöli kicsit, de mi nem szoktuk. Amikor töltött káposztát főzünk beletesszük a káposzta közé, itt mégegyszer átfő, és isteni finom ízt ad a káposztának. A töltött káposztával együtt tálaljuk.

27 megjegyzés:

Éva írta...

Ez a disznósajt úgy hívjuk mi, és nagyon finom !
Guszta nagyon ! Boltban is lehet kapni de az közel sem olyan mint amit nagyszüleimnél ettem! Általában mifelénk füstölték a kolbásszal meg a szalonnával együtt. Ó de jó ezekre az időkre vissza emlékezni!

María írta...

De örülök, hogy jó volt a tippem! Nagyon érdekes dolgokkal ismertetsz meg bennünket mindig. Köszi :)!

Juci írta...

Hát ez biza a gömböc, egyedüli része a disznóságoknak amit egyszerűen képtelen vagyok megenni, pedig otthon én készítem.
A család többi tagja nagyon de nagyon szereti , savanyúkáposztával szoktam főzni én is.
Ezt a megmosott gyomorba gyömöszölik, a disznófősajtot pedig a hólyagba! Bizony, bizony!!

Anazar írta...

Kinézetre, mint a skót haggis, csak ők rizs helyett zabot használnak :-)

Mamáék a disznósajtot töltötték a malac gyomrába. Vagy az a hólyag volt? Vagy mindkettőbe? Volt egy kisebb, meg egy nagyobb, az egyik megfüstölésre került a másik nem. A vére a hurkába került, a disznósajtba a feje húsa került. Utánakérdezek ;-)

4Gyerek írta...

véres hurkátok akkor nem lesz?
megkóstolnám a gömbeceteket, véreset még nem ettem.
mi vagy disznófősajtként vagy döblecként ismerjük.

trollanyu írta...

Igen, olyan, mint a haggis, azt se bírom megenni:) Akkor nem olyan, mint a disznósajt, mert abban nincs vér. Azért megkóstolnám, csak, hogy tudjam milyen:)

Kati írta...

Éva, nálunk a disznófősajtv mást jelent, nem így készül:)

Mária, igyekszem az erdélyi konyhát bemutatni, természetesen nem csak azt:)

Juci, lehet épp azért nem tudod megenni, mert te készíted, mármint a látványától.

Anazar, nálunk a disznófősajtot töltik a hólyagba, a gömböcöt a gyomorba.

4Gyerek, de lesz véres hurka is, elosztják mindig a vért, hogy mindkettőbe maradjon. A gömbec teljesen más mint a disznófősajt.

trollanyu, igen egyszer láttam nálad haggist, mondtam is azt hiszem, hogy hasonlít a gömbecre.

Tűzpadka írta...

Öröm olvasni a leírásod, olyan szemléletes hogy szinte magam elé képzeltem hogyan készül...Nagyszerű ötlet hogy erdélyi érdekességeket mutatsz be. Biztosan sokan fogjuk olvasni.

Adél írta...

Csak bíztatni tudlak,hogy mindent írjál le,amit az "öregek" tudnak!
Én is megtenném,de már késő:( Azért örülők,hogy ott lábatlankodtam és sok minden megmaradt emlékeimben,ha nem is pontosan.
Ilyen gömbecet nem készítettünk, vagyis igen,de vér nélkül,csak a véres hús cafatokkal. Nagyon finom volt az is.

Vicuska írta...

De megkóstolnám, mert nálunk, ahol születtem, Kárpátalján nem készítették, de a gyomorba és hólyagba került a disznósajt fejből, fülből stb.

Gizi írta...

Köszi, hogy megosztottad velünk a receptet. Ez bizony távol van a disznósajttól, de biztosan nagyon finom lehet. Én is szívesen megkóstolnám.:)

Kreatív konyha írta...

Szerintem is jó, hogy ezt "dokumentálod" az utókor számára, hiszen sok fiatal azt sem tudja elképzelni, hogy kerül a húsboltba be a hús.... Nálunk ilyen nem készül, de egyszer régen szlovák ismerősök is részt vettek a disznóölésünkön, és ők is teljesen más dolgokat készítettek a cocából.

Ibcsi írta...

Ez igen!! hát hogy csatlakozzak az előttem szólókhoz én is megkóstolnám .

Gerdi írta...

Ejha, gömböc! Tizenéve nem ettem, pedig de szerettük! Anyukám mindig készített disznóvágáskor, s petrezselymes levest főzött hozzá. Vagyis abban főzte meg. Meg tormaszósz is készült mellé. De egyiket sem tudom, hogyan főzte. S már nincs kitől megkérdezni. Tifelétek készült ilyen?
Jöhetnek a további "disznóságok" !

Kati írta...

Tűzpadka, köszi a szép szavakat, igyekszem ezután is erdélyi különlegességeket bemutatni:)

Aleda, igen, igyekszem kihasználni, amíg még meg tudják mutatni, el tudják mondani mi hogyan készül.

Vicuska, igen nálunk is készítenek disznófősajtot, úgy ahogy te mondod:)

Gizi, nagyon finom, bár sokan nem eszik meg a vért, de nálunk hagyomány a készítése.

kreatív konyha, igen, még itt Erdélyben is vannak árnyalatnyi különbségek a disznó feldolgozása terén:)

Ibcsi, hátha egyszer sikerül megkóstólnod:)

Gerdi, itt nálunkfele petrezselymes levesről nem hallottam, arról viszont igen, hogy tormával is eszik. Jönnek is hamarosan a további disznóságok is:)

Anikó írta...

Igen, ez nem disznósajt csak egy kicsit hasonlít, érdekes én fűszerként a són és borson kívül rengeteg majorannát tennék bele és még fokhagymát :-)
De ez az én szájízem szerinti elképzelés, mert én családilag ezekhez vagyok szokva disznóvágáskor, a májas hurkába is ezek mentek, a kolbászba, disznósajtba a rengeteg fokhagymán kívül pirospaprika, kömény, meg a só-bors. :-)
Nálunk a felvidéki rokonságnál mindig csak májas hurka, kolbász, disznósajt és a szalonnák, sonkák készültek, véres hurka soha, helyette a koldus kása, azaz a vért /rizs helyett/ kukoricadarával keverték, meg az általam fentebb felsorolt fűszerekekkel és annyi abálólével főzték puhára meg, hogy se sűrű, se híg ne legyen, amikor a dara már puha lett, akkor vastagon kizsírozott fateknőben elterítették, hagyták teljesen kihűlni, kidermesztették és ez így késsel vágható lett, a hurka-kolbász mellé nagyobb, téglaforma darabot szeltek belőle és így sütötték meg együtt ropogósra.
Annyira finom volt, olyan jó fűszeres, hogy én még sütés előtt hidegen is szerettem enni egy szelet kenyéren :-)
Koldus kásának hívták, azért mert ugye a disznóvágáskor sokan kaptak kóstolót, a rokonság meg a segítők, de a faluban éltek nagyon szegény emberek is, és nekik meg ebből a kásából adtak egy jó nagy, ebéd vagy vacsora adagnak valót, innen az ősrégi neve :-)
Dédiék nagyon értették ennek a készítését, azóta senki nem csinál már, pedig annyira ennék belőle, hogy el sem mondhatom. Még álmodni is szoktam vele, annyira szerettem :-)

Derzsi Pál írta...

A disznófősajt egészen más! Ez gömbec!!! Teljesen különbözik a kettő! A fősajtot a felfújt, így megszárított, majd alaposan átmosott húgyhólyagba töltődik, míg a gömbec a gyomorba! Mások az összetevők is!

Kati írta...

Pál Derzsi, igen, a kettö két különbözö dolog, azért is írtam le, mert egyes vidékeken egyáltalán nem készítik, nem ismerik, így ök is képet kaphatnak róla.

Csörgő Andi írta...

Kedves Makacska! Mi az a csomborliszt?

Unknown írta...

Az egyik kedvenc ételem a gömböc, bár Nagyon régen ettem már. Nálunk Hajdú Bihar megyében nagymamamek, kockára vágott hússal, kockára vágott krumplival töltötték emlékeim szerint. Fűszerként sőt, borsot és majoránnát használtak plusz fokhagymát. Ezután össze varrtak és szép ropogósra sütötték! Belül szépen összérték az ízek puha és omlós volt kívül pedig igazan finom ropogós! :) Dehat ahány ház annyi szokás!

Unknown írta...

A disznósajtba meg főve kerülnek bele a dolgok, ide viszont nyersen

Kati írta...

Anikó, bocsi, hogy csak így évek múlva válaszolok, kicsit elhanyagoltam a blogomat, igen, ahány héz annyi szokás:) Nálunk gömböc meg disznófősajt is készült régebb, a kettő, két különböző étel.

Csörgő Andi, bocsánatot kérek tőled is, hogy ilyen soká válaszolok, csomborliszt az a nálatok borsikafűnek nevezett fűszernövény megszárítva, porrá súrolva.

Ismeretlen (2019.márc.)

Igen, a gömböc és a disznófősajt két különböző étel.

Arpi írta...

Darált csombord

Névtelen írta...

Derzsi Pál, felénk (Heves megye!) a disznósajt a gyomorba van töltve

Névtelen írta...

Végre valaki aki érti miről beszélek,mindenki állítja hogy a disznósajt az ,hiába mondom,ogy nem mert a gömböcbe hús van és vér. Köszönöm!

Kati írta...

Névtelen, igen, a kettő két különböző dolog, mi mindkettőt készítettük régebb, most már csak a gömbecet.
Itt fennebb is láthatod, sokan keverik a kettőt sajnos.

Allah Akhbar írta...

A gömböcöt/gömbecet nem szabad a disznofösajttal összetéveszteni. A gömbecet a gyomorba töltik és nem csak keresztbe, hanem hosszaba is kötöztük egy jol ismert bogozasi modszerrel. Ezzel a madzaggal lehetett felakasztani a füstre.

Erdélyben, Kisküküllö menti vagyok, sem a majasba, sem a véresbe, sem a gömbecbe, szoval semmilyen disznosagba nem tettünk rizset. Nem tudom honnan terjedett el Magyarorszagon ez a rizsmania, mert Magyarorszag sem rizstermesztö orszag. Ettem Soprontol délre egy helységben majast, melynek 90%-a rizs volt. Undorito volt szamora.

A gömbec recept egyébként megfelel az altalam is ismert receptnek.